Hellóka! Ezer bocsánat az óriási késésért, nagyon szégyellem magam de egyáltalán nem volt semmi időm.(Igen tudom ez csak a lust írók kifogása)Az egész story eleje egy nagy kérdőjel volt a fejemben és mivel nem akartam valami nagyon sablon dolgot kissé válságba kerültem és Augusztus végén a kórházat jártuk nagypapámmal, majd nagybátyámmal és mindemellett tanulnom is kellet, hiszen 9.-es lettem egy elég erős gimnáziumban.Aztán elekzdődött a suli,bejárás, szintfelmérők, felelések, dolgozatok, és állandóan változó órarend mellett élni is alig volt időm és energiám.DE már kezdek belerázódni ezekbe, és innen már megvannak a körvonalak is úgyhogy remélem több részt sikerül írnom.
Bocsánat a sok dumáért de gondoltam ha nem részletesen is de ennyit nem árt tudnotok a rész késése miatt.
Sok-Sok Szeretettel
F.
-Sosem fogjuk megérteni a nőket.-sóhajtott Louis mögöttem mire csak bólogatás volt a válasz.
-Ti bajotok-rántottam vállat
-Na akkor gyere megmutatom az udvart is-vigyorgott Lou a göndör barátja felé majd kifelé vettük az irányt. Meglepetésemre nem jött utánnunk senki. A kocsiban még majd összevesztek az egészségemen most meg csak így itthagynak. Hát szép. A séta közben kissé hátrafordítva fejem látom ahogy a bent lévők valamit nagyon beszélnek, így újra előre nézek miközben Lou mit sem sejtve csacsog az udvaron található dolgokról.
-A jövő hétre már jó időt mondanak, úgyhogy lehet feleresztjük a medencét, átugorhatsz csobbani egy párat -mondja.Majd folytatja de az én figyelmem sokkal inkább lekötik a szépen levágott és gondozott fák, bokrok, lágyszárúak és örökzöldek.Gyönyörű munka amit biztos nem a srácok csináltak.Egy idő után elhallgat mivel gondolom nincs több mondanivalója. Lassan sétálunk el egy hatalmas trambulin mellett amikor megszólal:
-Nem sokat mond neked a Harry Styles név, igaz?-állt meg
-Nem igazán.Miért?-fordítom felé a fejem-Várj! Nem az a kiskölyök aki azzal az X-Faktoros vénasszonnyal volt?-jut eszembe valami a suliban hallottakból.
-De.-ad tömör választ miközben fejét ő is felém fordítja.
-De miért kérdezed?-teszem fel újra a kérdésem. Louis csak kicsit oldalra fordítja fejét majd a ház felé bök. Tőlem csak egy kérdő pillantásra tellik.
-Az ő?-képedek el amikor pici késéssel de leesik mire próbál rávezetni.-De akkor ő az a nőcsábász?-jut eszembe egy még frissebb pletyka szintén az iskolám tanulóitól.
-Meglepő, hogy ennyi mindent tudsz rólunk és mégsem ismersz-vigyorodik el, én pedig csak óriási szemekkel páztázom a srácot. Így végiggondolva még magamat is meglepem, hiszen tényleg elég sok dolgot tudok róluk. A rengeteg díjat, a hírnevet, hogy a Little Mix-es Perrie-nek is valahogy, de köze van a srácokhoz és még néhány itt-ott félfüllel hallott pletyka róluk. És az is meglep, hogy erre az egészre a srácok által hülyének, idiótának, komlytalannak titulált bandatársuk vezetett rá.
-Pedig tökre bejött a haja-biggyesztettem le ajkaimat, mire ő elnevette magát
-Nyugi az mindenkinek-hagyta abba a nevetést Louis-De most nehogy félre érts! Én nem azért tettem ezt, hogy a közelébe se menj, sőt! Csak gondoltam jobb ha tisztában vagy a dolgokkal. Egyébként jó fej ,csak néha kissé perverz.
-Erről tudok-nyugtatom a jégszeműt-meg a meztelenkedéséről is tudok-teszem hozzá
-És megkérdezhetem, hogy honnan?-ereszt egy meglepődött mosolyt felém
-Mondjuk úgy, hogy az ideút alatt kaptam egy kis felvilágosítást rólatok-mosolyogtam rá, majd visszafelé indultunk.
-Ajajj rosszat sejtek-nevette el magát, én csak a szemöldököm emeltem kissé fejjebb reakciónak de neki ez is bőven elég volt, hogy még nagyobb nevetésbe kezdjen.
-Jól vagy?-tudakoltam a már lassacskán megnyugvó fiútól
-Persze-mondta de láttam, hogy ne sok tartja vissza az újabb nevetéstől.
-Gyere menjünk-vette sietősebbre a tempót
-Na?-kérdezték szinte azonnal ahogy beértünk
-Még élek-néztem a két ismertebb srácra, mire megkönnyebbülés futott át arcukon
-Na jó Louis, mostmár mi is szerenténk megismerni Victoriát-állt fel Harry szinte azonnal, hogy Louis-t elhessegesse a közelemből, nehogy ismét "elraboljon"
-Nyugi, mostmár itt maradok-eresztettem egy kissé bátortalan mosolyt a göndörkére.
-Eleget járkáltunk már, ismerkedjünk-vágódott az óriási kanapéra Lou
-Mondod ezt te, aki több mint egy fél órája a nyakán lógsz-nézett rá Zayn
-Szóval-kezdte Harry némi csend után-Hány éves is vagy?
-17-adtam tömör választ
-Kedvenc kajád?-érkezett újabb kérdés Louistól, egy teljen más támában amitől kicsit meglepődtem, de válaszoltam
-Konkrétan nincs, de édesség az bármikor, bármilyen mennyiségben és formában jöhet.-mosolyodtam el kissé szégyenlősen falánkságom miatt, majd hangos nevetés tört ki a srácokból
-Ez olyan tipikus én mondat volt-mosolygott Niall
-Van testvéred?-kérdezett az eddig kissé visszahúzódott Zayn
-Nincs-adam halk választ, így próbálva leplezni gyengepontom, hiszen tudtam, hogy ezután jönek a családommal kapcsolatos dolgok amiket nem igazán szerettem.
-Jól vagy?-éreztem meg egy nagy kezet hátamon mire oldalra néztem és egy csillogó zöld szempárral találta szemben magam.
-Persze-eresztettem egy mosolyt felé amit viszonzott
-Ne most, Rómeó!-húzta vissza a mellette ülő Lou. És ilyen fokozatosan oldódó hangulatban folytatódott az ismerkedésünk amíg meg nem csörrent a telefonom.
-Apuci-virított a becézés telefonomon mire tekintetem kissé feljebb csúszott és rá kellett jöjjek hogy elég szépen elbeszélgettük és hülyéskedtük az időt.
-Bocsánat ezt fel kell vennem-ugrottam szinte azonnal és a folyosóra lépve azonnal fogadtam is a hívást.
-Szia-szóltam kissé halkan a telefonba
-Drágám, hol vagy? Már egy negyed órája itthon vagyok és itt kereslek-hallottam apukám aggdó hangját amitől kissé lelkiismeret furdalásom lett.
-Sajnálom, egy barátomnál vagyok de már indulok.-mondtam miközben az ajtó felé igyekeztem
-Nem baj, maradhatsz ha szeretnél már megnyugodtam-lágyult el hangja.
-Már ilyenkorra rég otthon akartam lenni, de majd beszélünk ha hazaérek, sietek-ígértem már cipőimet húzva
-Rendben, szia-bontotta a vonalat majd zsebembe csúsztattam telefonom.
Mire megfordultam már 5 szempár vizslatta tetteim.
-Öhm, nekem most mennem kell-néztem bocsánatkérően a délután folyamán kissé jobban megismert kis társaságra
-Hazaviszünk-ajánlották azonnal, amit én végiggondoltam és végül egy bólintással el is fogatam.
-Gyere-indultak el egy ajtó felé amit eddig nem mutattak meg, majd amint utánnuk indultam a lépcsőn eléggé elámultam. Jó pár méregdrága kocsi "pihent" egy nagy alaksor szerűségben amitől kissé eltátottam a számat.
-Tetszenek?-fordult felém Harry
-Nagyon-néztem végig egy éjfekete Audin
-Ez végképp-álltam meg mellette
-Szerintem ha ilyen jól bántok velem, hogy hoztok-visztek elég gyakori venég leszek-mosolyogta rájuk
-Ezt örömmel halljuk-érkezett a válasz Liamtől
-Na, választottál?-érdeklődött Louis
-Nem tudok-ráztam a fejem újból végig nézve a gyönyörű kocsikon
-Akkor viszlek én-vágott mellém Niall
-Miért-néztek sértődötten
-Mert én hoztam és amúgy is el akartam még valamit intézni-adott egyszerű választ miközben egy Range Rover-hez vezettett, majd ő is beszállt
-Hé, várj!-sietett mellém Lou amikor már beindult a motor
-Megadhatnád a számod-célozgatott mire egyszerűen kivettem a kezéből telefonját és számom beírva adtam neki vissza-Köszi-vigyorgott, majd elhajtottunk.
Egyébként erről a házról mintáztam a 1D villát akit érdekel: http://www.youtube.com/watch?v=QSG7lLUCxVA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése